Dohányzás
A dohányzás nyomán fellépő kockázatok és betegségek:
A terhesség alatti dohányzás káros lehet nemcsak a magzatra, hanem az anyára is. Az 1990 és 2002 között kiállított születési anyakönyvi kivonatokon alapuló országos adatok szerint a terhesség alatti dohányzás csökkent az 1990-es évhez képest: a szülés előtti dohányzási mutatók az 1990. évben jelentett 18,4%-ról 2002-re lecsökkentek 11,4%-ra. A terhességtől függetlenül a dohányzó nőknél magasabb egy sor rákbetegség (mint például a tüdőrák, a méhnyakrák, a hasnyálmirigyrák, a húgyhólyagrák és a veserák), a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a tüdőbetegségek kockázata.
Az anya dohányzásának kitett magzatot érő káros hatások közé tartozik a méhen belüli visszamaradott fejlődés, a koraszülés, a kis születési súly és a hirtelen csecsemőhalál (SIDS, sudden infant death syndrome). Az anyát ért terhességi komplikációk közé sorolható az idő előtti magzatburok-repedés, a méhlepénytapadási rendellenesség és a méhlepény idő előtti leválása, illetve a tapasztalatok arra is utalnak, hogy összefüggés áll fenn a dohányzás és a méhen kívüli terhesség, valamint a spontán vetélés között. Becslések szerint a csecsemőhalálok 5%-át, illetve az átlagos (nem iker) terhességeknél az alacsony születési súly miatti problémák 10%-át meg lehetne előzni a terhesség alatti dohányzás beszüntetésével. Minden fogamzóképes korú nőt szűrni kell dohányzás szempontjából. A dohányzó nők alapellátásába rövid felvilágosító alkalmakat kell beiktatni, ahol információkat kapnak a terhességet megelőző, a terhesség alatti, illetve az azt követő dohányzás beszüntetésének jótékony hatásairól, a lehetséges gyógyszerezésről, valamint az intenzívebb terhesgondozás lehetőségeiről.