Hungarian English

Address: 7th floor, 47-49. Madarász Viktor street, 1138 Budapest, Hungary, - I. Madarász office building | E-mail: info@versysclinics.com | Telephone: +36 1 799 5120, +36 30 332 0670

Szakkifejezések

 

Kedves Látogató!


A meddőség témájában böngészve számos szakkifejezés nehezítheti meg a pontos tájékozódást, ezért pácienseink kérésének eleget téve összeállítottunk az alábbi listát. Reméljük, hogy hasznos segítséget nyújtunk összeállításunkkal azoknak a pároknak, akik eldöntötték, hogy belevágnak a lombikbébi programba, de még csak a tájékozódás, információ gyűjtés fázisában vannak.


ABC sorrendbe szedtük azokat a kifejezéseket, amelyekkel a lombikbébi témában érdeklődők nagy valószínűséggel találkoznak:

adhézió: A méh és a bél összenövése

AHA (asszisztált hatching): Az embriót körbevevő burok, a zona pellucida mesterséges megnyitása a beágyazódás elősegítésére.

AIH (homológ inszemináció): Az inszemináció az előszelektált spermaminta méhnyakba vagy méhbe történő juttatása. Amennyiben egy gyermekre vágyó természetes úton nem fogan meg, mesterséges megtermékenyítést segítő eljárások segítségével vállalhat gyermeket. Ennek legkíméletesebb módja a férj, vagy élettárs spermával végzett inszemináció, amely során az inszeminációt végző szakember az ovuláció időpontját figyelembe véve egy fecskendő és katéter segítségével juttatja a méhüregbe a spermát, amely így a hüvely által képzett akadályon átjutva jó eséllyel sikeresen segíti a megtermékenyítést. Az eljárás után néhány óra pihenés javasolt, ezt követően a reménybeli édesanya hazatérhet otthonába.

Asszisztált hatching – lásd: AHA

biopszia: mintavétel

blasztociszta : Az 5. napos embriókra jellemző fejlettségi stádium, az embrió hólyagcsíra állapota.

ciklus monitorozás: A meddőségi problémával küzdő párok sokszor meddőségi központhoz fordulnak a sikeres gyermekáldás reményében. A szakemberek ekkor ultrahang és vérvétel segítségével kimutatható hormonális szint meghatározásának segítségével állapítják meg a az ovuláció várható időpontját. Az ovuláció várható időpontját követő órákban javasolt az együttlét.

drilling: A PCO laparoszkópos sebészi kezelésének módja, amelyet akkor alkalmaznak a szakemberek, ha a gyógyszeres kezelésre nem reagál a szervezet. Ilyen helyzetben műtétes terápia választandó. A modern nőgyógyászati irányelvek alapján a laparoszkópia a megfelelő eljárás. A műtét során a megnagyobbodott, fehér, dudoros petefészkeket a megvastagodott tokján keresztül több helyen coagulálják monopoláris tűelektróda, vagy CO2 lézer segítségével ("drilling", "golflabda technika"). Rövid, néhány perces beavatkozás, általában egy napos sebészeti ellátás keretén belül megoldható, a beteg a műtétet követő napon hazamehet panaszmentesség esetén. Ez a módszer gyors javulást eredményez, de hatása sokszor átmeneti, a gyermekvállalást egy éven belül érdemes időzíteni.

embrió: Megtermékenyített petesejt, amely megkezdi a sejtosztódást.

embriótranszfer (ET): Amennyiben a mesterséges úton megtermékenyített petesejtből néhány napos osztódást követően olyan embrió alakul ki, amely alkalmas a megtermékenyítésre, amely alkalmas lehet a beágyazódásra, akkor sor kerül az embrió visszahelyezésére az anyaméhbe. Az eljárás lényege, hogy a szakember hasi ultrahanggal meghatározza az embrió felhelyezésének optimális helyét, majd egy katéter segítségével felhelyezi az embriót az anyaméhbe. Az eljárás többnyire fájdalommentes, így nem igényel altatást.

endometriózis: Endometriózisról akkor beszélhetünk, ha a méhnyálkahártyaszövet a fiziológiástól eltérően a méh üregén kívül is fellelhető. Érintheti a női kismedencét, de súlyos esetekben akár a bélre, húgyhólyagra, illetve más szervekre is átterjedhet. Olyan nőgyógyászati megbetegedés, amely súlyos esetben jelentősen károsíthatja a termékenységet, emellett gyakran erős fájdalommal társul, amely elsősorban a menstruáció ideje alatt jelentkezik. A tünetmentesség elérésében többnyire a gyógyszeres fogamzásgátlás nyújt segítséget, gyermekvállalás esetén pedig általában minimál-invazív sebészeti eljárást javasolnak az endometriózis miatt meddőséggel küzdő nők számára.

endoszkópos sebészet: Olyan modern sebészeti eljárás, amely során a hasfal több kis bemetszésén keresztül történik a beavatkozás, a műtét optimális kivitelezésében pedig az eszközön elhelyezett apró kamerák segítik az endoszkópos specialistát.

ET: lásd - embriótranszfer

FET: Fagyasztott embrió transzfer, a korábbi ciklus- vagy ciklusokban lefagyasztott embriók, felolvasztás utáni visszaültetése az anyaméhbe.

fertilitás prezerváció: Olyan eljárások, amelyek segítik a termékenység megőrzését olyan betegségek esetében, amelyek csökkentik a sikeres gyermekvállalás esélyét. Férfiak esetében a legelterjettebb eljárás a spermafagyasztás, amely során a férfiak spermamintáját az erre jogosult intézetek lefagyasztják, majd fagyasztva tárolják. Nők esetében a legismertebb eljárás a petesejt, illetve embriófagyasztás, emellett Magyarországon mostantól elérhető a petefészekszövet fagyasztásos technológia is.

herebiopszia: Férfi meddőség, illetve ejakulációs problémák esetében a szakemberek felajánlják a herebiopsziát, amelynek lényege, hogy a heréből altatásban mintát vesznek a szakemberek. A sebészeti eljárás segítségével esély nyílik arra, hogy a szakemberek a mintavételből nyert szövetekből életképes spermiumot nyerjenek a mesterséges megtermékenyítéshez.

hiszteroszkópia: A méhüreg tükrözése. A beavatkozás során egy optikai műszert ún. hiszteroszkópot vezetnek át a szakemberek a hüvelybemeneten és a méhnyakcsatornán keresztül a méhbe, melyet gáz vagy folyadék bejuttatásával kitágítanak. Így az optikai műszer segítségével a méh belső felületét és a méhnyálkahártyát pontosan és alaposan megvizsgálhatják. A hiszteroszkóp segítségével speciális műszereket (kisebb fogókat, csipeszeket) juttathatnak a méhbe, melyekkel könnyen és fájdalommentesen vehetnek szövetmintát mikroszkópos vizsgálathoz. A diagnosztikai tükrözéssel egyidejűleg kisebb beavatkozásokra (polipok vagy kisebb miómák eltávolítására) is sor kerülhet.

hydrosalpings: Folyadék tartalmú, tágult petevezetőt jelent. A hydrosalpings a petevezető maradandó károsodása, mely mindig következményesen alakul ki. A kialakulás oka általában kismedencei gyulladás után létrejött hegesedés, gyakran Chlamydia fertrőzés. Az okok között szerepelhet még hasi összenövések, endometriosis. Nemritkán két oldali formája figyelhető meg.

ICSI (intracitoplazmatikus spermium injektálás): A férfi meddőség kezelésére kifejlesztett eljárás. Az előszelektált spermamintából egyenként kiválaszott spermiumok petesejtbe való juttatása mikromanipulációs pipetta segítségével.

implantációs ablak: Az az időszak, amikor a méhnyálkahártya állapota a legoptimálisabb az embrió beágyazódása szempontjából.

inszemináció: lásd AIH, AID

ivarsejt donáció: A meghatározott törvényi kereteken belül a férfiaknak és a nőknek egyaránt lehetőségük nyílik arra, hogy ivarsejtjeiket mesterséges megtermékenyítés céljából felajánlják egy gyermekre vágyó férfi, vagy nő számára.

IVF (in vitro fertilizáció): testen kívüli termékenyítést segítő eljárások gyűjtőneve.

laparoszkópia: Egy endoszkópos műtéti technika, amikor a hagyományos hasmetszés helyett a bőrön ejtett apró metszéseken keresztül bevezetett eszközök segítségével lehet a hasüregben operálni, vagy egyes betegségeket diagnosztizálni. Az eljárás célja azonos a hagyományos sebészeti technikákkal, de a behatolás eltérő volta miatt igényel speciális felkészültésget mind tudásban, mind a műszereket tekintve. A minimál invazív technika alklamzása gyorsabb gyógyulást, jobb kozmetikai eredményeket jelent.

laparotómia: A hasfal megnyitása sebészeti eszközökkel. Mára a laparotómia helyett (amennyiben az meghatározott diagnózis esetén kivitelezhető)többnyire laparoszkópiát javasolnak a szakemberek, amely jóval kíméletesebb és hatékonyabb sebészeti eljárás.

méhűri polip: Méhpolyp (méhtest polyp, polypus endometrialis). A méh üregben kialakuló polip jóindulatú növedék, amely a méh nyálkahártyájának a méhűr felé bedomborodó túltengése. Ritkán méhtestrák kialakulhat belőle. Általában a menopauza körül fordul elő. Kialakulásának oka ismeretlen, feltételezések szerint hormonális, illetve gyulladásos folyamatokra vezethető vissza. Tünetei lehetnek rendszertelen hüvelyi vérzés, hüvelyfolyás, közösülés utáni vérzés, erős menstruációs vérzés.

minimál-invazív sebészet: Lásd: endoszkópos sebészet

mióma: Myoma (leiomyoma uteri, fibroid). A méhizom jóindulatú daganatos elváltozása, ami simaizom sejtekből épül fel. Sokszor többgócú, kemény, gömbszerű elváltozások képében figyelhetők meg, mely a méh falában az egészséges izomszövettől jó elkülönül. A női szervezet egyik leggyakoribb jóindulatú betegsége. Általában a fogamzóképes korban alakul ki, de menopauza után is fennállhat. Az esetek nagy része 40-50 éves korban fordul elő, a nők kb. 25%-át érinti. Amennyiben magától nem szívódik fel többnyire minimál-invazív sebészeti eljárást javasolnak a szakemberek, amely a későbbi sikeres gyermekvállalás esélyét is nagy mértékben növeli.

onkofertilitás: Rákos megbetegedéssel küzdők termékenységének témaköre.

OPU: Lásd tüszőpunkció

PCOS: Polycystás ovarium syndroma (PCOS, Stein-Leventhal-syndroma). A betegség egy összetett hormonális rendellenesség és endocrinológiai zavar. Nevét a petefészket érintő elváltozásról kapta, de nem tisztán nőgyógyászati betegségről van szó. Vezető tünetek közé tartoznak az elhízás, fokozott szőrzetnövekedés, pattanásos bőr. Nőgyógyászati panaszok közé tartozik a menstruáció rendszertelensége, vagy kimaradása és a meddőség. A szénhidrát és a lipid anyagcsere zavara is megfigyelhető, a szervezetben magas inzulinszint mellett inzulin rezisztencia áll fenn. Jellemző a férfi nemi hormon (androgén) túlsúlya. Kialakulásának oka ismeretlen, nagyon gyakori betegség, a fejlett országokban egyes adatok szerint a nők kb. 10%-át érint

PGD: Preimplantációs genetikai diagnosztika, az embrió a méhüregbe történő visszahelyezése előtt végzett diagnosztikai eljárás, amely segít meghatározni, hogy az embrió hordoz-e bizonyos genetikai rendellenességeket.

PGD micro-array CGH: Az egyik legmodernebb preimplantációs genetikai vizsgálat, amely lehetővé teszi azt, hogy még az embrió beültetése előtt megvizsgálják, hogy az embrió tartalmaz-e kromoszóma számbeli, ill. durva szerkezeti rendellenességeket.

PICSI (Pre-szelektív ICSI): Az beinjektálás előtt a spermiumok egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hiarulonsav van, az a kémiai anyag, amely a petesejt burkán is megtalálható, az életképes spermium kötődni képes hozzá. Így kerülnek kiválasztásra azok a spermiumok, amelyek a leginkább alkalmasak a mesterséges termékenyítésre.

TESE: Lásd: herebiopszia

Tüszőpunkció: Altatásban végzett eljárás, amely során a meddőségi specialista az ultrahangos kép alapján egy tű segítségével kinyeri a petesejteket tartalmazó tüszőfolyadékot az érett tüszőkből.

zona pellucida: A petesejtet körülvevő burok.

Bízunk benne, hogy összeállításunk sokaknak jelent segítséget a tájékozódáshoz.
Sok sikert kívánunk a családalapításhoz!

Fertilitás prezervációs technikák

Napjainkban számos megoldás létezik a női rákos megbetegedésben szenvedő páciensek számára termékenységük megőrzése és a petefészkek hormontermelő funkciójának védelme érdekében. Ezen technikák magukban foglalják egyrészt a petefészkek védelmét a toxikus hatásoktól, másrészt olyan asszisztált reprodukciós módszereket vagy a petefészekszövet-fagyasztási programot (petefészekszövet fagyasztva tárolását, vagy más szóval cryoprezervációját), melyek képesek lehetnek a rákos megbetegedésből felgyógyult páciensek termékenységének visszaállítására. A legmegfelelőbb termékenységmegőrzési stratégia kiválasztása az adott páciensnél számos paraméter függvénye, így például az életkor, a gonadotoxikus terápia jellege, ideje, az adott technika veszélyei és a páciens családi állapota is befolyásolhatja a módszerválasztást. A pácienssel folytatott személyes konzultációt követően kell felelős, szakmailag megalapozott döntést hozni a legmegfelelőbb fertilitás prezervációs módszer kiválasztására, természetesen annak a tudásnak a birtokában, mely az egyes technikák hatékonyságával, veszélyeivel, hátrányaival és előnyeivel egyaránt tisztában van. Az első és legfontosabb ilyen aspektus, hogy az adott módszer a pácienst semmilyen szempontból ne veszélyeztesse, és a rákos megbetegedésben szenvedő illető prognózisát ne rontsa a terápia esetleges késleltetésével.

Hormonkezelés

A petefészek petesejtállományának megőrzésére sokszor a kemoterápiás kezeléssel párhuzamosan GnRH analógok adását javasolják. Ezen gyógyszerek hatásmechanizmusának biológiai alapja máig ismeretlen, és hatékonyságáról is élénk vita folyik a szakirodalomban – sorra látnak napvilágot különböző tanulmányok, melyek a GnRH analógok hatásosságát vagy éppen hatástalanságát „bizonyítják”. Feltételezések szerint a GnRH analógok által okozott hipogonadotróp, alacsony FSH- és LH-szinttel kísért ösztrogénhiányos állapot a petefészkek és a méh csökkent vérellátásához vezethet, ezáltal csökkenthet ezen szervek kitettsége a kemoterápiás szerekkel szemben, valamint tüszők megérésének esélyét is csökkentik. A GnRH analógok által előidézett hormonális állapot hasonlíthat a pubertás előtt álló lányok szervezetének hormonális státuszához, ami magyarázatot jelenthet arra is, hogy fiatalabb korban miért olyan ellenállóak a petefészkek a kemoterápiás szerekkel szemben. Meistrich és Shetty állítása szerint a GnRH analógok petesejtvédő hatása változó és bizonytalan. Állításuk szerint a kemoterápiával párhuzamosan adott GnRH analógok védő hatása a petefészek tüszőállományára retrospektív tanulmányokon alapul. Azóta azonban több prospektív, randomizált kísérletben is kimutatták a szerek védő hatását, pléldául 80 emlőrákos beteg esetében, akik 40 évnél fiatalabbak voltak. A betegeket két részre osztották, az egyik csoport kapott a kemoterápiával párhuzamosan GnRH analógokat, a másik csoport a kemoterápián kívül nem kapott egyéb gyógyszert. Az előbbi csoport esetében a kezelés után 89%-nak visszatértek a menstruációs ciklusai, 69%-nál pedig spontán ovulációs ciklusok is visszatértek, szemben a csak kemoterápiával kezeét csoport 33,3%-os és 25,6%-os arányával. Egy még frissebb tanulmány (ZORO tanulmány) szerint azonban, mely 60 emlőrákos beteg bevonásával készült, nem sikerült kimutatni a GnRH analógok védő hatását a kemoterápiával szemben – a premenopauzában lévő pácienseknél a kemoterápia után fél éven belüli amenorrhea bekövetkeztének valószínűsége ugyanakkora volt GnRH kezeléssel, mint annak hiányában. Egy Hodgkin-lymphomában szenvedő betegek bevonásával készülő vizsgálatot pedig a befejezése előtt félbeszakítottak, mivel a GnRH analógok hatástalannak bizonyultak.

A petefészkek körülbelül három hónapos korig aktívak az intenzív gonadotropintermelés miatt, de körülbelül hat hónapos kortól a serdülőkor eléréséig, amikor a gonadotropin szekréció minimálisra csökken, a petefészkek nyugvó fázisba kerülnek. Ebben a fázisban a GnRH analógok adása teljesen felesleges, mivel a gonadotropin szekréció amúgy is nagyon alacsony szinten van, de a serdülőkor elérésétől kezdve ugyanaz a hatás várható a szerektől, mint felnőttek esetében. Egyetlen tanulmány vizsgálta serdülő lányokban (15–20 éves kor között) a GnRH analógok adását kemoterápiás szerekkel párhuzamosan, kilenc beteg bevonásával. E tanulmány szerint is hatásosnak bizonyultak a GnRH analógok, mivel a kemoterápiás kezelés után az összes páciens visszanyerte menstruációs ciklusait, azon páciensekben azonban, akik nem kaptak GnRH analógokat a kemoterápiával párhuzamosan, másodlagos amenorrhea alakult ki.

Összességében tehát – a kevés elérhető tanulmány alapján – a GnRH analógoknak valóban lehet bizonyos fokú védő hatásuk a petefészkek petesejtállományára a kemoterápiás szerekkel szemben. Biológiai megfontolások okán ez a módszer csak a serdülőkort elért páciensek esetében alkalmazható bizonyos hatékonysággal, a serdülőkor elérése előtt rutinszerű használata nem ajánlott. Ezen eljárás hatékonyságának alátámasztása érdekében még nagy szükség lenne prospektív, randomizált kontrollkísérletekre a hatékonyság alátámasztása érdekében, illetve hosszú távú utánkövetésre egyaránt.

Petefészek-transzpozíció

A sugárterápia termékenységcsökkentő hatása ellen leggyakrabban alkalmazott védekezés a petefészkek áthelyezése, transzpozíciója a medencei sugárterápia megkezdése előtt. Először méhnyakrákos betegeknél alkalmazták az 1950-es években, de más betegcsoportoknál, melyeknek a kezelése a medencei régió besugárzását követeli, is indikációt tehetnek az eljárásra. Ma már számos klinikán rutinszerűen alkalmazzák ezt a módszert a petefészek funkciójának megőrzésére – sikere viszonylag széles határok között változik (16–90%). A technika olyan betegek esetében lehet hatásos, akik nem részesülnek nagy dózisú kemoterápiás kezelésben, ám az eredményessége nem tökéletes. A páciensek termékenysége károsodhat az áthelyezett petefészkeket érő szóródó sugárzás által; egy tanulmány szerint a medencei besugárzás elvégzése előtt petefészek-transzpozíción átesett páciensek 50–90%-ában alakult ki petefészek-károsodás. A módszer további komplikációja lehet a krónikus medencetáji fájdalom, de a sebészeti eljárás során roncsolódhat a petefészekszövet vérellátása is, illetve a petefészkek, petevezetékek torziója is – ritkán ugyan, de – bekövetkezhet. Csak teljes érzéstelenítés mellett kivitelezhető eljárás, ami szintén a módszer jelentős hátránya, és kellemetlen komplikációkhoz vezethet, főleg gyermekek esetében. Egy másik megfontolásra érdemes szempont lehet a mesterséges megtermékenyítést megelőző petesejt-aspiráció a petefészkekből. Az áthelyezett petefészkek gyakran nem hozzáférhetők a punkciót végző orvos számára, így lehetetlenné teszik a petesejtek biztonságos kinyerését.

Az eljárás tehát azokban az esetekben ajánlott, amikor a páciens az alapbetegsége miatt hasirégió-besugárzást kap – akár egy, akár mindkét oldalon. Hátránya, hogy a módszer hosszú távú hátrányai és előnyei még nem teljesen tisztázottak, és a petefészek védelmére nem jelent garanciát (az esetek kevesebb mint 50%-ában jelenthet védelmet a petefészek funkcióinak megőrzésére). Az eljárás nemcsak felnőttek, hanem gyermekek esetében is alkalmazható, de ebben az esetben még kevesebb adat áll rendelkezésre a módszer hatékonyságáról.

A petesejtek fagyasztása és fagyasztva tárolása (cryoprezervációja)

A módszer lényege, hogy a petesejteket emberben történő megérlelésük (hormonális stimuláció) után megtermékenyítés nélkül lefagyasztják és fagyasztott formában tárolják. A felhasználás kívánt idejében a petesejteket felolvasztják, majd mesterséges megtermékenyítésük után az embriót a méhbe helyezik. Az eljárást az 1970-es években dolgozták ki állatkísérletek segítségével, az első ember fagyasztott petesejtekből 1986-ban született. A módszer fejlesztése a kezdetekben számos nehézségbe ütközött, mivel a hűtési folyamat viszonylagos lassúsága miatt nagyon kevés petesejt élte túl a fagyasztás, majd kiolvasztás fázisait, ennek következtében csak minimális számú terhesség jött létre fagyasztott petesejtek segítségével (2%-os születési ráta petesejtenként). A jóval kifinomultabb fagyasztási technika, a vitrifikáció megjelenésével azonban sokkal több fagyasztva tárolt érett petesejt élte túl a folyamatot (80–95%), és az új eljárás alkalmazásából származó kezdeti klinikai eredménynek hasonlóak a friss petesejtek felhasználásával történő módszerekéihez (45–65% terhességi ráta, 40% élveszületési ráta). Az első születés 2007-ben történt a leírt módszerrel, mindmáig egyre több olyan tanulmány jelenik meg, amelyben érett petesejtek lefagyasztása, fagyasztva tárolása, majd kiolvasztását követően elfogadható klinikai terhesség arányról és élve születési arányról számolnak be.

A módszer kizárólag menstruációs ciklusokkal rendelkező páciensek esetében alkalmazható, ugyanis csak ebben az esetben eredményezhet a petefészek hormonális stimulációja érett petesejteket, pubertáskor előtti alkalmazása tehát nem javasolt. Másik igen nagy hátránya, hogy a petefészek hormonális stimulálása időigényes – körülbelül két hetet vesz igénybe –, ami egy frissen diagnosztizált malignitás esetében akár végzetes késlekedést is jelenthet a terápia megindításában.

Alternatívát jelenthet éretlen petesejtek gyűjtése a petefészekből, majd megérlelésük laboratóriumi körülmények között (IVM, in vitro maturation). Éretlen petesejtek a menstruációs ciklus bármely szakaszában (mind luteális, mind follikuláris fázisban) gyűjthetők, de akár eltávolított petefészekszövetből is ki lehet nyerni őket, tehát például a petefészekszövet fagyasztásával (lásd később) párhuzamosan is elvégezhető. Az in vitro petesejtérlelést követően az érett petesejteket lefagyasztják. HCG adása után 36 órával történik a petesejtek begyűjtése, tehát az egész procedúra időigénye viszonylag kicsi (2–10 nap alatt elvégezhető). Ez a technika akár serdülőkorban vagy előtte is alkalmazható lenne, bár ezzel kapcsolatban ismereteink szerint még semmilyen tanulmány nem született. A nyert petesejtek érlelést követő megtermékenyülésének aránya 60-70%, de a terhességi ráta alacsonyabb a klasszikus IVF-et követő módszernél. Számos előnye miatt (pl. petefészek-stimulációt nem igényel, gyors, partnerrel nem rendelkező, illetve fiatal pácienseknél is végrehajtható) nagy perspektívát jelent.

Összességében tehát ez az eljárás azoknak a felnőtt pácienseknek javasolt, akik nem rendelkeznek partnerrel a termékenység megőrzését célzó módszer kiválasztásának és igénybevételének idejében. Fiatalabb páciensek esetében nem ajánlott – érett vagy éretlen petesejtek kivételével kombinálva sem –, mivel a petefészkek ekkor általában csak hüvelyi úton közelíthetők meg, ami kiskorúaknál nem megfelelő eljárás. Kevés rákos megbetegedésben szenvedő páciens vette igénybe ezt a módszert termékenysége megőrzésére, és nincs statisztikailag alátámasztott adat a módszer sikerességére vonatkozóan.

Az embriók fagyasztása és fagyasztva tárolása (cryoprezervációja)

A termékenység képességének megőrzésére leggyakrabban alkalmazott módszer az in vitro fertilizáció (IVF)-embrió krioprezervációval, aminek eredményeképpen évente több ezer gyermek születik Európában fagyasztott embriók felhasználásával. Az eljárás első lépése szintén a kontrollált petefészek-stimuláció exogén gonadotropin hormonok, GnRH agonisták vagy antagonisták adásával, ami számos petesejt megérlelését, majd gyűjtését teszi lehetővé. Ez az eljárás azonban bizonyos megbetegedéseknél problémákba ütközhet, ha a kemoterápia vagy sugárterápia megkezdése nem tűrhet halasztást. A petefészek hormonális stimulációja, majd a petesejtek kinyerése, megtermékenyíttetése a kész embriók fagyasztásával együtt 2–4 hetet vesz igénybe, ezért ez a megoldás számos onkológiai páciens számára nem javasolható. Ennek kiküszöbölésére a stimulációs protokollon változtattak, így lehetővé tették a teljes procedúra (stimuláció, petesejtek kinyerése) lezajlását maximum két hét alatt, ugyanis a hormonális stimulációt a női ciklus bármely fázisában – így a luteális fázisban is – elindíthatóvá tették. A módszer hatékonysága hasonló a korábban alkalmazottakéhoz, és a rákterápia megindításában sem feltétlenül okoz késlekedést, tehát biztonsággal alkalmazható. Nagy számú tanulmány azonban még nem áll rendelkezésre ezen eljárással kapcsolatban. Ha azonban a kemoterápiás ciklusok már megkezdődtek, nem javasolt a stimuláció és az embriófagyasztás, mivel számottevően növelheti a rossz minőségű, beágyazódásra alkalmatlan embriók kialakulását.

Lényeges hangsúlyozni, hogy míg a petesejtek lefagyasztása – bár az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül – jóval kifinomultabb technikát igényel, az embriók fagyasztva tárolása egy jól bevált, széles körben elterjedt, nagy hatékonyságú módszer. Az embriók fagyasztása egyszerű, és kiolvasztásuk majd transzferálásuk után magas (30-40% körüli) terhességi ráta érhető el. A fagyasztás történhet „lassú fagyasztásos” módszerrel vagy vitrifikációval is, mindkettő hasonlóan eredményes, és az alkalmas módszer az adott IVF-centrumtól – annak saját tapasztalataitól – függhet. Lefagyasztott, majd laboratóriumi körülmények között megtermékenyített petesejtekből csak kisebb arányban származott terhesség, valószínűleg a petesejtek speciális szerkezete miatt, mely extra védelmet jelent számukra a külső stresszhatásokkal – így a fagyasztással – szemben is.

Viszonylag nagy hatékonysági rátája ellenére számos argumentum sorakoztatható fel – a fent említetteken kívül is – az embriófagyasztás ellen, melyeket érdemes figyelembe venni, mielőtt a termékenység megőrzésének ezt a módszerét vesszük igénybe. Ilyen például, hogy egyedülálló páciensnél nem alkalmazható – hacsak nem kíván spermadonáció segítségével gyermeket szülni. Tehát csak stabil párkapcsolattal rendelkező páciensek esetében jön szóba az embriófagyasztás, de ekkor is fennállhat a lehetősége annak, hogy a páciens rákos megbetegedéséből kigyógyulva partnert kíván váltani, tehát érdemes megfontolni a beteg saját, párjától független termékenységének megőrzését is. További argumentum, hogy a rákos megbetegedésben szenvedő pácienseknél a sürgősséggel végrehajtott IVF, majd embriófagyasztás, -kiolvasztás útján létrejött terhességek aránya nem ismert. Különböző statisztikák szerint a terhességi ráta a fagyasztott-felolvasztott embriók felhasználásával 34% 35 éves kor alatt, illetve 19% a teljes populációban. Bár a kemoterápiára előirányzott pácienseknél ez nem tér el feltétlenül, a petefészek-stimulációra alkalmazott módszer különbözhet, enyhén befolyásolva a nyerhető petesejtek és embriók számát. Fiatal páciensek esetén is ki lehet zárni ezen eljárás alkalmasságát, hiszen nagyon ritkán élnek olyan párkapcsolatban, amelynek 10-20 éves távlatban is van jövője, ráadásul a legtöbb országban az embriók fagyasztva tárolásának időtartama korlátozott; könnyen előfordulhat így, hogy az embrió kiolvasztásának és felhasználásának ideje jóval az előtt érkezne el, hogy a pár gyermeket akarna. Súlyos ellenérvek az eljárással szemben a hormonális stimuláció okozta mellékhatások vagy rákterápiában a fentebb leírt késlekedés is.

Összességében tehát az embriófagyasztás egy alaposan kidolgozott, sikerrel alkalmazható technika, mely 25–35%-ban terhességhez vezethet, de a fent részletesen felsorolt hátrányai miatt sok esetben nem alkalmazható módszer, különös tekintettel a fiatalokra.

2. táblázat A legfontosabb termékenységmegőrzési eljárások előnyeinek/hátrányainak összefoglalása

Technikák Előnyök Hátrányok
Embrió-cryoprezerváció
  • megalapozott technika, rutineljárás, nem minősül kísérleti eljárásnak
  • időkiesést okozhat a hormonális stimuláció miatt
  • spermium szükséges hozzá
  • hormonális stimuláció szükséges hozzá
Petesejt-cryoprezerváció
  • nem igényel spermiumot
  • már nem minősül kísérleti eljárásnak
  • a szakirodalomban számos beszámoló található az eredményességéről
  • a legújabban bevezetett szakmai ajánlások alkalmazásával hasonló sikerességi ráta érhető el a módszerrel, mint a friss petesejtek felhasználásával végzett mesterséges megtermékenyítéssel
  • időkiesést okozhat a hormonális stimuláció miatt
  • hormonális stimuláció szükséges hozzá
  • nem elérhető eljárás pubertáskor előtt álló páciensek számára
  • egy alkalommal korlátozott számú petesejt nyerhető ki
Petefészekszövet- cryoprezerváció
  • minimális időkiesést okoz a páciens alapbetegségének terápiájában
  • nincs alsó korhatár
  • akárhány mesterséges megtermékenyítési ciklus végezhető a páciensen
  • lehetővé teheti a spontán és az ismételt fogantatást is
  • minimál-invazív technológia
  • fejleszthető eljárás
  • a petefészek hormonális működésének helyreállítása is elérhető a technikával
  • sebészeti beavatkozást igényel
  • a rosszindulatú sejtek szóródása megakadályozhatja a szövet visszaültetését 
  • a tüszőérlelés néhány éven keresztül elérhetetlenné válik 
  • az eljárás kísérleti stádiumban van
  • az eljárás újdonsága miatt viszonylag kevés még a sikeresen kihordott terhességes száma

A petefészekszövet fagyasztása és tárolása

Magyarországon elsőként a Versys Clinics – Humán Reprodukciós Intézet kapott kutatási engedélyt petefészekszövet fagyasztására és tárolására. A módszerről részletesebben az oldalon található menüsorból tájékozódhat.

Sign-up for newsletter

I understand to voluntarily provide access to Versys Clinics - Human Reproduction Institute Ltd. to all of the above mentioned personal data and I expressly provide consent to their processing of these data in the aim of sending newsletters until withdrawal. Data is handled by Versys Clinics in accordance with applicable laws and data protection regulation.

I have read and accepted the Privacy Notice.